Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Paris occupé – Párizs a megszállás alatt

L'armée allemande occupe Paris (photo : pinimg)
 
La France entre en guerre le 3 septembre 1939. À Paris, par précaution, on protège la façade de la cathédrale Notre-Dame avec des sacs de sable, on démonte les vitraux de la Sainte-Chapelle, on place les chefs-d’œuvre du Louvre dans un lieu sûr et tenu secret.
 
Franciaország 1939. szeptember 3-án lépett be a háborúba. Párizsban óvintézkedésként homokzsákokkal védték a Notre-Dame székesegyház homlokzatát, lebontották a Sainte-Chapelle üvegablakait, a Louvre műremekeit biztonságos rejtekhelyre szállították.
 
En quelques semaines, l’armée française est mise en déroute. Le 3 juin 1940, Paris est bombardé. On dénombre déjà 254 morts et plus de 600 blessés. Le gouvernement quitte la capitale, et des centaines de milliers de Parisiens en font tout autant. C’est l’exode. Paris perd ainsi les deux tiers de ses habitants.
 
Néhány héten belül a francia hadsereg pánikszerűen menekült. 1940. június 3-án Párizst bombázták. A halotta száma már 254 volt, a sebesülteké meghaladta a 600-at.  A kormány elhagyta a fővárost, és több százezer párizsi tette ugyanezt. Tömeges kivándorlás volt ez. Párizs elvesztette lakosainak kétharmadát.
 
 
1940, Paris est bombardé (photo: ichef)
 
Privation et soumission – Nélkülözés és behódolás
 
Le 14 juin 1940, la Wehrmacht entre dans la capitale sans combattre. Elle défile sur les Champs-Élysées et hisse le drapeau à croix gammée sur l’Arc de triomphe. Les autorités parisiennes sont priées de se tenir à la disposition de l’occupant. Commence alors une longue période de privations.
 
1940. június 14-én a Wehrmacht harc nélkül hatolt be a fővárosba. Felvonult a Champs-Élysées-n és kitűzte a horogkeresztes zászlót a Diadalívre. Felszólították a hatóságokat, hogy álljanak a megszállók rendelkezésére. S ezzel megkezdődött a hosszú ideig tartó nélkülözés. 
 
 
Les parisiens font la queue devant une boulangerie (photo : pinimg)
 
Avec interruption des échanges, le blocus britannique et les réquisitions allemandes, les produits de base se font rares. En septembre 1940, une carte rationnement donne droit à 350 g de pain par personne et par jour, 360 g de viande ainsi que 100 g de corps gras par semaine, 200 g de fromage pour un mois …
 
A kereskedelem megszakításával, a brit blokáddal és a német beszolgáltatással az alapvető árucikkek megfogyatkoztak. 1940 szeptemberében egy élelmiszerjegy fejenként és naponta 350 gramm kenyér, hetente 360 gramm hús és 100 gramm zsír, valamint havonta 200 gramm sajt vásárlására jogosított fel.
 
 
Un ticket de rationnement pour du pain (photo : lelombard)
 
Les files d’attente s’allongent devant les magasins quasiment vides. On fabrique des ersatz de café et de savon, on avale du rutabaga et des choux-navets qui ne tiennent pas au ventre. Le marché noir connaît de beaux jours.
 
Hosszú sorok kígyóztak a szinte üres üzletek előtt. Pótkávét, silány minőségű szappant készítettek, gyomorba nem illő marharépát és répakáposztát ettek. A feketepiac viszont virágzott.
 
 
Kaffee Erzatz (photo :hogsalt)
 
Sous l’Occupation, Paris change de visage. Faute de carburant, les voitures de particuliers ont disparu des rues. Les vélos et les taxis se multiplient. On ne se chauffe plus car le charbon, devenu rare, est réservé aux usines qui travaillent pour l’ennemi. Certains Parisiens collaborent avec l’occupant, d’autres entrent dans la Résistance.
 
A megszállás alatt Párizs arculata megváltozott. Az üzemanyaghiány miatt eltűntek a személyautók az utcákról. A kerékpárok és a taxik száma megsokszorozódott. Nem tudtak fűteni az emberek, kevés volt a szén, mert azt az ellenségnek dolgozó gyárak számára fenntartották fenn. Egyes párizsiak együttműködtek a megszállókkal, mások beléptek az ellenállási mozgalomba.
 
 
Le 11 novembre 1940, la manifestation devant l’Arc de Triomphe (photo : cheminsdememoire)
 
Le 11 novembre 1940, la manifestation des lycéens et des étudiants devant l’Arc de Triomphe considérée comme l’un des premiers actes publics de résistance à l’occupant, mais elle sera sévèrement réprimée. La grande majorité de la population tente alors simplement de survivre en attendant des jours meilleurs.
 
A középiskolásoknak és az egyetemistáknak a Diadalív előtti 1940. november 11-i tüntetése volt az ellenállás első nyilvános megszállókkal szembeni, ám súlyosan megtorolt akciója. A lakosság túlnyomó többsége jobb napokra várva egyszerűen csak próbált életben maradni.
 
 
Horreur au Vel’d’Hiv – Horror a Vel’d’Hiv-ben
 
 
Rafle du Vélodrome d'Hiver (photo : skyrock)
 
La communauté juive souffre particulièrement. Dès mai 1942, les Juifs de Paris doivent porter l’étoile jaune. Près de 13 000 d’entre eux, hommes, femmes et enfants, seront arrêtés les 16 et 17 juillet 1942, lors de la « rafle du Vel’d’Hiv ». Détenus au Vélodrome d’Hiver, dans le 15e arrondissement, ils seront déportés. Entre 1942 et 1944, sur plus de 40 000 Juifs parisiens arrêtés, 34 000 mourront dans les camps d’extermination.
 
A zsidó közösség különösen szenvedett. A párizsi zsidóknak már 1942 májusától viselniük kellett a sárga csillagot. Közel 13 ezer férfit, nőt, gyereket tartóztattak le 1942. július 16 és 17 között a "Vel’d’Hiv"-i razzia során. A 15. kerületi Vélodrome d’Hiver-ben (Téli kerékpárstadion) tartották őket fogva a deportálás előtt. 1942 és 1944 között a több mint 40 ezer letartóztatott párizsi zsidó közül 34 ezer halt meg haláltáborokban.
 
 
Rafle du Vélodrome (d’Hiver) : scd.rfi)
 
Puis, Paris est à nouveau bombardé, mais cette fois par l’aviation anglaise et américaine. Leur cible : les points stratégiques et sites industriels dont profite le Reich. Le 3 mars 1942, la Royal Air Force bombardera ainsi les usines Renault de Billancourt, productrices de chars destinés aux Allemands.
 
Ezt követően Párizst újra bombázták, de ezúttal a brit és amerikai légierők. Céljuk az volt, hogy megsemmisítsék a stratégiai pontokat és a Harmadik Birodalmat kiszolgáló ipari létesítményeket. 1942. március 3-án a brit Királyi Légierő lebombázta a Renault billancourt-i üzemeit, amelyek a németek számára gyártottak harckocsikat.
 
 
Des troupes alliées débarquent en Normandie (photo : sudouest)
 
Le 6 juin 1944, les troupes alliées débarquent en Normandie, dans le but cette fois de sauver le pays. Encouragé par leur progression, le peuple parisien trouve alors la force de s’insurger.
 
Az ország megmentésére érkező szövetséges csapatok 1944. június 6-án szálltak partra Normandiában. Előrenyomulásuk sikereiből erőt merítettek a párizsiak és fellázadtak.
 
 
Source : écoute
Traduit par P. Erzsébet
Lecture-correction : B. Kati
 
 
 

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót:

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

Kövess minket!

Francia szótárak

Hirdetés
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó