Ha egy diák alapszintű nyelvtudással kezdi meg egyetemi pályafutását, a középfokú (gyakran szakirányú) nyelvvizsga letételéhez 5-600 óra intenzív tanulás szükséges. Az intézmények többségében a hallgatóknak módjuk van ugyan nyelvet tanulni, de ez ritkán elegendő. Általában a diáknak külön kurzusokra kell járniuk, ahhoz, hogy esélyük legyen egy nyelv elsajátítására - az sem árt persze, ha szorgalmasak.
A diák többféle változat között választhat: általános, üzleti, nyelvtani rendszerezõ, jogi, szókincsfejlesztõ, vagy intenzív tanfolyamra iratkozik, lassítottra vagy gyorsítottra, magyar államira vagy az Európai Unióban is elismert nyelvvizsga-elõkészítõre. Eldöntheti Magyarországon akar-e tanulni, vagy pedig az illetõ nyelv területén, magyar vagy anyanyelvi tanár oktassa, kis létszámú (3-6), vagy inkább 12-16 fõs tanfolyamra iratkozik-e be. Az árak is széles skálán mozognak.
Egy 60 órás tanfolyam - 9-10 hetes kurzust számítva - 30-45 ezer forintba kerül. A kis létszámú csoportok drágábbak, a délelõtti tanfolyamok általában olcsóbbak, mint a munkaidõ után kezdõdõek. A kifejezetten nyelvvizsgára felkészítõ tanfolyamok sokszor jobban megérik, mivel itt akár 100 órás kurzust is ki lehet fogni, akár 30 ezer forintért is. A vizsgadíj – amely típustól függõen 10-15 ezertõl 40 ezer forintig is terjedhet – külön fizetendõ.
Szemügyre véve, mely nyelvekre van inkább kereslet, a korábban vezetõ helyen álló németet kiszorította az angol, ezt a francia, olasz, spanyol követik. Nagy az érdeklõdés egzotikus és viszonylag kevesek által beszélt nyelvek iránt is, fõleg azok körében, akik már egy vagy két nyugati nyelvet jól bírnak. Az egyetemi és fõiskolai hallgatók azonban leginkább az angolt vagy németet célozzák meg. Ezt követi a nyelviskolák kínálata is. Túlkínálat és kurzusdömping fõleg angol nyelvbõl van, de olyan - könnyen elsajátítható - nyelvek iránt is nagy az érdeklõdés mint az eszperantó és a lovári cigány nyelv.
 Nyelvvizsga a Rigó utcában. © Túry Gergely |
A legalább középhaladó szintre eljutott, vagy egyénileg jobban fejlõdni képes diákok gyakran vesznek nyelvórákat magánúton. Tény, hogy van nyelvtanár, aki már 2000-3000 forintért is hajlandó adni 90 perces nyelvórát. Ugyanakkor a tapasztaltabb, magasabb végzettségû, nyelvterü-leten élt tanár 5-6000 forintot is elkérhet.
Amennyiben valaki meg-engedheti magának, hogy néhány hetes vagy akár egész nyáron át tartó tanfolyamon vegyen részt anyanyelvi környezetben, számíthat rá hogy egy 2 hetes kurzusért, szállással együtt 150-300 ezer forintot fizet utazás és költõpénz nélkül, aki pedig a nyelvterületen szeretne egy végigcsinálni egy tanévet, annak ez másfél-két millió forintjába kerül. A nehézségek ellenére, a mai diákoknak számos lehetõségük van, , hogy csekély ráfordítással használható nyelvtudásra tegyen szert. A népszerû „Erasmus” diákcsere-programmal az igazán csekély nyelvtudású hallgatók is eltölthetnek egy vagy két szemesztert külföldön. A kalandvágyók egy tanév kihagyásával az EU számos országában próbálhatnak szerencsét, munka mellett sajátíthatják el a nyelvet.
Az itthon nyelvet tanuló, kellõen motivált, olcsóbb nyelviskolai kurzusokon részt vevõ hallgató alapszinttõl a nyelvvizsgáig, számításaink szerint, közel 200-400 ezer forintot fizet ki, annak a haladó szinten lévõ hallgatónak pedig, aki nyelvvizsgára felkészítõ magántanárnál tanul, egy tanév (28 hét) - heti 90 perccel számolva - 85-500 ezer forintjába kerül. A költségekbe nem számítottuk bele az idegen nyelvû folyóiratok árát, az adott nyelven készült filmek megtekintésének költségét, és ami szintén nem mellélkes kiadás - ám a nyelvtanulás szempontjából igencsak fontos lehet - utazást az adott nyelven beszélõk országába.
(Forrás: HVG, Urszán András)
Hozzászólások