A párizsi Pompidou Központtal és a „Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa” programmal együttműködve szervezi következő kiállítását a Párizsi Magyar Intézet (PMI). Az „Iparterv- csoport” képzőművészeinek munkái a nemzetközi irányzatokhoz való csatlakozási vágyról, Európa és a világ felé való nyitásról tanúskodnak.

A PMI homlokzata

A Párizsi Magyar Intézetben szervezett „Iparterv” kiállítás nem az egykori tárlatok reprodukciója, hanem válogatás az anno a csoporthoz tartozó művészek 1968-69-ben bemutatott alkotásaiból. Bak Imre, Baranyay András, Erdély Miklós, Frey Krisztián, Hencze Tamás, Jovanovics György, Konkoly Gyula, Keserü Ilona, Lakner László, Méhes László, Molnár Sándor, Nádler István, Siskov Ludmil, Szentjóby Tamás és Tót Endre munkái öt magyar közgyűjteményből – a Magyar Nemzeti Galériából, a pécsi Jannus Pannonius Múzeumból, a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumból, a Budapesti Történeti Múzeumból és a Szombathelyi Képtárból – valamint számos magángyűjtőtől érkeznek.

A tavalyi év újdonsága volt a kéthetente megrendezett francia nyelvű tárlatvezetés bevezetése, ami a magyar művészet elmélyültebb megismeréséhez jelent hathatós segítséget.

A kiállítás kurátora Kolozsváry Marianna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa. Az „Iparterv-csoport” párizsi bemutatásához három nyelvű (magyar, francia, angol) 100 oldalas katalógus készül a Párizsi Magyar Intézet kiadásában, amelyet a Pompidou Központ könyvesboltjában is értékesítenek majd. A katalógushoz a bevezetőt és a tanulmányokat Fabényi Júlia művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, Sinkovits Péter művészettörténész, az Új Művészet kortárs képzőművészeti folyóirat főszerkesztője, valamint Hajdu István műkritikus, a Balkon kortárs művészeti folyóirat főszerkesztője írták.

Az Iparterv építőipari vállalat belvárosi székházának 1968-ban majd ’69-ben megrendezett két kiállítása körül csoportosuló fiatal magyar képzőművészek csoportjának művei kapcsán találkozunk Magyarországon először a neo-avant-garde művészet tudatos vállalásával. A kiállító művészek a kor nemzetközi tendenciái által inspirálva igyekeztek kitörni az 50-es évek elzártságából: a minimal art, a concept art, az arte povera, a hyperralizmus, a hard edge és a kinetizmus szellemében készült munkáikból összeállított válogatás az akkori progresszív irányzatok majd mindegyikére kiterjedt.

A Párizsi Magyar Intézet épületében 2008-ban kialakított Vasarely Galéria a kortárs képző és vizuális művészetek felé való nyitást szimbolizálja. A galériában 2009 januárjában vette kezdetét a Nyugat-Európában kevésbé vagy alig ismert művészek bemutatását célzó nagy sikerű kiállítás-sorozat: a „Modernizmus, aktivizmus, Bauhaus – konstruktív tendenciák a magyar művészetben 1910-1930” című kiállítást, valamint a Victor Vasarelynek, Kondor Bélának, Vajda Júliának és az „Európai Iskola” művészeinek szentelt tárlatokat külön-külön is több ezren látták. A tavalyi év újdonsága volt a kéthetente megrendezett francia nyelvű tárlatvezetés bevezetése, ami a magyar művészet elmélyültebb megismeréséhez jelent hathatós segítséget.