Hamarosan kiderül, kik kerültek be az idén az egyetemekre és a főiskolákra. Július 23-án állapítják meg a bejutáshoz szükséges ponthatárokat. A tavalyi adatok szerint egy középfokú nyelvvizsga inkább garantálja a felvételi sikert, mint egy felsőfokú.

Jelentősen javítja a felvételi esélyeket a nyelvvizsga-bizonyítvány és az emelt szintű érettségi: a pluszteljesítményeket fölmutató diákok jóval nagyobb arányban kerülnek be az egyetemekre és a főiskolákra, mint a többiek. Ez persze nem túl meglepő, hiszen ezekért pluszpont jár: az emelt szintű érettségi tárgyanként 40, a középfokú nyelvvizsga 35, a felsőfokú 50 többletpontot ér. A tavalyi felvételizők eredményeiből az is kiderül, hogy két középfokú nyelvvizsgával a legnagyobb az esély a bekerülésre: a két nyelvet középszinten beszélők 93 százalékát vették föl, miközben a csupán egy nyelvből, de felsőfokú vizsgával rendelkezőknek a 75 százaléka jutott be.

A két nyelvet középszinten beszélők 93 százalékát vették föl, miközben a csupán egy nyelvből, de felsőfokú vizsgával rendelkezőknek a 75 százaléka jutott be.

Ez azért érdekes, mert előbbi és utóbbi csoport is 50 pluszpontot kapott a nyelvtudásáért - ezért ugyanis legfeljebb ennyi adható, függetlenül a bizonyítványok számától -, a nagyobb bekerülési esély okát tehát nem a számokban kell keresni. Kiss Paszkál, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója a Felsőoktatási Műhelyben megjelent elemzésében úgy véli: az ok a két nyelv tanulása során keletkezett kulturális többlet.

Az viszont már igen furcsa, hogy az összesen 50-50 többletpontot érő, egy felsőfokú, illetve egy felső- és egy középfokú nyelvvizsgával is rendelkezők kisebb arányban (75, illetve 77 százalék) jutnak be a felsőoktatásba, mint a 35 pontot érő, egyetlen középfokú nyelvvizsgával rendelkezők (81 százalék). Kiss szerint ennek az lehet az oka, hogy a magasabb nyelvtudással bírók valószínűleg nagyobb presztízsű, nehezebben elérhető képzéseket céloznak meg.

Ráadásul kevésbé hajlandóak kompromisszumot kötni, azaz az általuk preferált intézmény és szak helyett mást is megjelölni felvételi lapjukon - inkább halasztanak. Valószínűleg ugyanez játszik szerepet abban is, hogy a két emelt szintű érettségivel is rendelkezők tavaly kisebb arányban (89 százalék) kerültek be a felsőoktatásba, mint a csak egy emelt szintű bizonyítványt szerzők (91 százalék), bár előbbi teljesítmény 80, utóbbi pedig 40 többletpontot jelent a felvételin.

Tovább is érdekel? Itt a folytatás, a NOL.hu oldalán.