„LA PRÉSIDENCE HONGROISE DE L’UNION EUROPÉENNE”

Tájékoztató a Magyarország Párizsi Nagykövetségének és a Szegedi  Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központjának közös, az Európai Unió Tanácsának magyar soros elnökségét lezáró Európai Nyári Egyeteméről.

Az Európai Unió, a magyar elnökség és Párizs. E három szó kapcsolódott  össze 2011. július 3. és 9. között egy hétre a Párizsi Magyar  Intézetben. Nyár és egyetem. Látszólag egymást kizáró fogalmak. Mégis mintegy ötven lelkes fiatal és lélekben örök fiatal gyűlt össze Európa több mint tíz  országából, hogy tizenöt, Magyarországról, Franciaországból, Belgiumból és Romániából érkező előadó gondolatai nyomán közösen vitassák meg a magyar elnökség eredményeit, és egyúttal együtt  foglalkozzanak az európai építkezés aktuális kérdéseivel.

A nyár és a  valódi egyetemi légkör így jó kiegészítőivé váltak egymásnak:  gondolatébresztő előadások, jó kérdések, és néhány jó válasz, mindenestre  az együttgondolkodás lelkesítő öröme jellemezte ezt az egy hetet. Az Európai Nyári Egyetem tematikája a magyar elnökség legfontosabb eredményei köré épült (le bilan de la présidence hongroise du Conseil de l’Union européenne et les grandes questions européennes).

A krízis ugyanis mindenekelőtt emberi értelemben fogható fel.

Szóba került a gazdasági válság (crise économique) és annak  kezelése, Magyarország helye az európai integrációban (la Hongrie dans la construction européenne) és ez utóbbi  általános helyzete, a Duna-stratégia (la stratégie du Danube), a határon átnyúló együttműködés (la coopération transfrontalière) a kulturális sokszínűség (la diversité culturelle), a Roma stratégia (la stratégie européenne pour les Roms) és a szomszédsági politika  is (la politique européenne de voisinage).

Az előadások egyszerre igyekeztek érthetően bemutatni az európai építkezés e területeit, és különösen kitértek a magyar elnökség alatt  bekövetkezett eredményekre. Egyrészt hallhattuk: Európa válságban van. Nem szabad azonban, hogy a  krízis katarzis nélkül záródjon le. A magyar elnökség pedig nemcsak  gazdasági értelemben igyekezett megtalálni az ehhez vezető utat.

A krízis ugyanis mindenekelőtt emberi, nem csupán gazdasági, de társadalmi, sőt a legszorosabban vett emberi értelemben fogható fel. Így a katarzishoz is emberi válaszok kellenek, ahol az állampolgár nem  csak jogi és politikai fogalom, hanem – és elsősorban – ember. A magyar elnökség tisztában volt ezzel a szemponttal is, és őszinte vitákkal sikerült jó kezelőjévé válnia az Európai Uniónak. Igazi értelmet az adott az egyhetes tudományos és minden értelmében pedagógiai munkának, hogy létrejöhetett a párbeszéd, a vita a kelet-, közép- és nyugat-európai, még pontosabban talán európai – hiszen egyértelművé vált, nem látják máshogy az alapvető kérdéseket az egyes  országok szerint – fiatalok között. Így mindenki tudásban,  élményekben, ismeretekben és ismerősökben gazdagabban térhetett haza.

Öröm volt tapasztalni a  Magyarország és a magyar kultúra iránti érdeklődést.