Egy teljes oldalon számolt be a filozófuspályázatokról szóló cikkekről pénteken a Libération. Az Orbán célba vette a filozófusokat című anyag szerint a hatalomhoz közeli média antiszemita kampányt indított öt értelmiségi ellen.

A budapesti tudósítás szerint az a tény, hogy "az Orbán Viktor populista jobboldala által elfogadott, vitatott médiatörvényt január 1-jei életbelépése ellenére az írott sajtóra csak július 1. után, azaz csak az után lehet alkalmazni, miután Magyarország európai uniós soros elnöksége véget ért és már nem lesz reflektorfényben -, a magyar miniszterelnökhöz közel álló médiának lehetőséget teremt arra, hogy a saját többsége által elrendelt elveket arcátlanul megsértse".

Az új médiatörvény ugyanis kimondja, hogy "a médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére". Ehhez képest a lap szerint "a hatalom saját törvényét vette semmibe azzal, hogy gyűlöletkeltő kampányt indított".

A cikkíró Florence La Bruyère megítélése szerint "a hatalomhoz közel álló Magyar Nemzet szócsöve lett annak a boszorkányüldözésnek, amely az ellenzék egyik vezérlakja, Heller Ágnes nagy magyar filozófus és négy kollegája ellen indult". A szerző emlékeztetett arra, hogy a baloldalinak tartott filozófusokról tíz napja folyamatosan jelennek meg olyan cikkek és szerkesztőségi írások, amelyekben azzal gyanúsítják őket, hogy közel félmilliárd forintot vettek fel a baloldali kormány idején zavaros vagy felesleges művek megírására. Ezeket az értelmiségieket mellesleg azzal is megvádolták, hogy a médiatörvényt kritizálva besározták Magyarország imázsát külföldön - tette hozzá a szerző. 

Heller Ágnes a lapnak elmondta: szerinte azért támadják őt, mert "az új médiatörvény veszélyéről, a demokratikus intézmények elleni támadásokról, valamint Orbán Viktor diktatórikus hajlamairól beszélt". A cikkíró szerint pedig "a társadalmi megtorlásnak kiszolgáltatott értelmiségiek többsége zsidó származású, és ez a kampány rájátszik az antiszemitizmus régi reflexeire".

Gulyás Gábor konzervatív filozófusnak a Facebookon közzétett írása kapcsán - aki "nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita kiszólásoknak" minősítette a Magyar Nemzetben megjelenteket - a francia lap megjegyzi, hogy először emelt szót egy Fideszhez közel állónak tartott jobboldali személyiség. Annak ellenére, hogy - mint a lap fogalmaz - a 70 ezer példányszámban megjelenő Magyar Nemzetnek korlátozott az olvasótábora, a cikkeit azonnal, időnként szó szerint átveszi a többi Fideszhez közel álló média, mint például a Hír Tv, valamint a köztévé - és rádió - jegyzi meg a lap.

"Így terjed a méreg a magyar társadalomban" - mondta a Libérationnak egy neve elhallgatását kérő szociológus. A francia újság a Hetek című lapra hivatkozva úgy véli, hogy a filozófusok elleni kampány a legsötétebb kommunista időszakot idézi és a zsidó orvosok állítólagos összeesküvése elleni sztálinista perekre emlékeztet.

Heller Ágnesnek, aki rágalmazásért kíván feljelentést tenni, viszont déja vu érzése van: 1973-ban hasonló kampányt indított ellene az akkori hatalom. Akkor azt mondták, nem méltó ahhoz, hogy kutatásokat végezzen, a férjét pedig valutakereskedelemmel vádolták meg. "Most is gazdasági bűncselekménnyel vádolnak, teljesen alaptalanul. Az inkvizítoruk kutathat, semmilyen pénzügyi visszaélést nem fog találni. Csak eretnek gondolatokat" - hangsúlyozta Heller a lapnak. A filozófus hozzátette, hogy míg ez utóbbi indokkal a Kádár-rendszerben be lehetett börtönözni az embereket, ma már ez nem lehetséges, s ezért a gazdasági bűncselekmény vádjával akarják a nevét sárba tiporni.