|
Bárdosi-Karakai: A francia nyelv lexikona
|
|
2009. november 13. péntek, 00:00 |
|
Egyes szavak szóvégi néma mássalhangzóját kiejtik, ha hozzájuk szorosan kapcsolódó, magánhangzóval vagy néma h-val ('h muet') kezdődő szó következik utánuk. E jelenség a liaison, magyarul hangkötés. A liaison-t alkotó szópárt egy szuszra, a legkisebb szünet nélkül kell kiejteni: Vous étes [vuzet] trés gentil. 'Nagyon kedves.'
|
|
|
Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak
|
|
2009. november 07. szombat, 00:00 |
|
A francia [a], [e] hangszíne teljesen megegyezik a magyar [á], [é] hangszínével, a francia magánhangzók azonban rövidek. A hosszúságbéli különbséget jól mutatja, hogy az alábbi szópárok francia szavait – amelyeknek hangalakja pedig csak a magánhangzók hosszúságában (illetve rövidségében) különbözik a melléjük írt magyar szavak hangalakjától –, kétszer ki lehet mondani annyi idő alatt, amennyi a melléjük írt magyar szavak egyszeri kimondásához szükséges.
|
|
Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak
|
|
2009. október 31. szombat, 00:00 |
|
 A magyar és francia beszéd a hangsúlyozás szempontjából is jelentősen eltér egymástól...
|
|
imagiers
|
|
2009. július 10. péntek, 10:06 |
|
Hallgasd meg majd utánozd. Mindezt az imagiers jóvoltából.
|
|
Bárdosi-Karakai: A francia nyelv lexikona
|
|
2009. január 19. hétfő, 18:00 |
|
A táblázatban szereplő szavak végmagánhangzója magánhangzóval vagy 'néma h'val kezdődő szavak előtt kiesik. E jelenség neve franciául élision; magyarul 'hangkihagyásnak' vagy 'hangkivetésnek' is szokták nevezni. Az élision-t írásban apostrophe-fal (') jelöljük, s a szókapcsolatot betűhely kihagyása nélkül írjuk.
|
|
fn
|
|
2009. január 19. hétfő, 11:40 |
A francia nyelvben a ‘h’ hang nem hangzik, de a szavak elején kétféle ‘h’-t különböztetünk meg. Az egyik az ‘h muet’ (néma h), a másik az ‘h aspiré’ (hehezetes h).
|
|
2008. november 01. szombat, 18:00 |
|
A videók segítségével gyakorolhatod a magánhangzók kiejtését.
|
|
|
|
|
|
