Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.

Ha a töméntelen történet közül csak a Goriot apót, a César Birotteau-t, az Elveszett illúziókat és az Eugénie Grandet-t írta volna meg, akkor is vele kellene kezdeni a realista regény történetét. Holott még a kisebb elbeszélések között is akad páratlan remekmű – olvashatjuk a Világirodalom Arcképcsarnokában az íróról.

Életrajza

Honoré de Balzac

Édesanyja Anne-Charlotte-Laure Sallambier sosem szerette a fiatal Honorét. A lányt szülei kényszerítették hozzá a nála több mint két évtizeddel idősebb Bernard-Françoishoz. Honoré a „házastársi kötelességből született gyerek” volt csupán. Viszont a fiatal asszony később viszonyt folytatott egy ezidáig ismeretlen férfival, akitől egy másik fia is született, Henri, aki mint „szerelemből fogant gyermek” anyja kedvence volt. Honoré az igazságot mindig is sejtette, sőt később meg is bizonyosodhatott róla, hogy Henri csupán a féltestvére.

Részben családon kívül nevelkedett. 1807-1813 között bentlakóként az oratoriánusok vendôme-i kollégiumában tanult, majd szülei kívánságára beiratkozott a jogra. 1819-ben, félbehagyott jogi tanulmányok után írnok lett. Irodalmat hallgatott a Sorbonne egyetemen, de tudományos előadásokra is járt. Verses tragédiákat kezdett írni. Álnevek alatt, megélhetési célból kb. harminc romantikus ponyvaregényt publikált. Betűöntödét alapított, ebbe a vállalkozásba belebukott. 1829-ben sikert aratott A házasság fiziológiája című könyve, és ugyanekkor jelent meg a „Huhogók” című történelmi regénye. 1832-ben komoly közönség-, egyszersmind kritikai sikert ért el első főműve, A szamárbőr (Le peau de chagrin).

Két év múlva adta ki a Goriot apót, amelyben először alkalmazta a visszatérő szereplők rendszerét. Ezeknél is ismertebb lesz A harminc éves asszony című műve. 1834-től kezdett kialakulni a nagy regényfolyam, az Emberi színjáték (Comédie Humaine) terve: ebben visszatérő szereplők jelentek meg, és erősen vagy lazábban a ciklus minden regényének cselekménye összefüggött. Birtokot vásárolt, különböző nagyravágyó, általában nem sikerülő gazdasági tervei voltak. Napi 16 órát dolgozott, rendszeresen egész éjjel írt, rendkívüli regényírói termékenységének egyik közvetlen fő oka hatalmas adósságai voltak.

1842-ben meghalt külföldi levelezőpartnerének és szerelmének, Madame de Hanska grófnőnek a férje, egy lengyel földbirtokos. Ekkor meglátogatta Madame de Hanskát, és a grófnő ukrajnai birtokán is hosszabb időt töltött. 1848-ban felhagyott az írással. Ukrajnába utazik, ahol 1850-ben feleségül veszi Madame Hanskát. A Francia Akadémia (Académie Française) elutasítja felvételét. Nemsokkal esküvője után súlyos látásromlás állt be nála, mely valószínűleg cukorbetegség szövődménye. A rendkívül erőltetett életmód és munkatempó következtében ez év augusztusában meghalt.

Balzacról köztudott, hogy nem volt vonzó férfi, sőt züllött életmódja egyenesen sokat rontott külsőjén. Mégis számos szeretője volt, s rendkívül csapodárnak bizonyult. A nők leginkább írói tehetsége miatt bálványozták, ám később Balzacnak ez inkább teher volt, mert úgy látta, hogy pusztán csak az írót szerették benne és nem a férfit.

Művei

Balzac remekül írt, de műveivel kapcsolatban vannak érdekességek. Az egyik említésre méltó jelenség Balzac gyakori íráshibái, a helyesírás még az iskolái során is nehezére esett. A másik, hogy a mai olvasott regényei közül többet átírt az első megjelenése után. Ennek oka, hogy állandóan pénzszűkében volt és gyorsan kellett dolgoznia, ezért kevés ideje volt a minél jobb kidolgozásra.

Balzac az 1841-ben Emberi Színjáték gyűjtőcímet kapó, 95 (kilencvenöt!) hosszabb-rövidebb regényt és elbeszélést tartalmazó folyamának előbb a Társadalmi tanulmányok címet adta. Ezen belül három ciklusba rendezte regényeit: Erkölcsi tanulmányok, Filozófiai tanulmányok és Elemző tanulmányok.

A gyűjtőcímek megtévesztők: regényei (és általában a prózairodalom) céljának a „társadalmi élet törvényszerűségei”, valamint az emberi szenvedélyek tudományos igényű pontos ábrázolását tartotta.

    * Az Erkölcsi tanulmányok alciklusai (mindegyik több, esetenként tucatnyi regényt tartalmaz):

Jelenetek a magánéletből (Scènes de la vie privée)

• A Labdázó Macska Háza (Maison du chat-qui-pelote, 1829)
• A harmincéves asszony (La Femme de trente ans, 1834)
• Gobseck (Gobseck, 1830)
• Goriot apó (La Pere Goriot, 1834)
• Chabert ezredes (Le Colonel Chabert, 1835)
• Béatrix (Béatrix, 1837-42)
• Modeste Mignon (Modeste Mignon, 1844)
• Albert Savarus (Albert Savarus, 1842)
• Az élet iskolája (L'École de la vie)

Jelenetek a vidéki életből (Scènes de la vie de province)

• A toursi plébános (Le Curé de Tours, 1832)
• Eugénia Grandet (Eugénie Grandet, 1833)
• Elveszett illúziók (Illusions perdues, 1836 - 1843)
• Veszélyes örökség (Ursule Mirouet, 1840)
• A kalandor (La Rabouilleuse)
• A megye múzsája (La Muse de département)
• A vénlány (La vieille fille)
• A Régiségtár (Le Cabinet des Antiques)

Jelenetek a párizsi életből (Scènes de la vie parisienne)

• Ferragus (Ferragus)
• Langeais hercegnő (La Duchesse de Langeais)
• Az aranyszemű lány (La fille aux yeux d'or)
• César Birotteau nagysága és bukása (Histoire de la grandeur et de la décadence de César Birotteau 1837 )
• Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (Splendeurs et misères des courtisanes, 1838, (Werdet), 1844-1846, (Furne))
• Betti néni ( La Cousine Bette, 1846)
• Pons bácsi ( Le Cousin Pons, 1847)
• A Nucingen ház (La Maison Nucingen, 1838)
• Hivatalnokok (Les employés)
• Kispolgárok (Les petites bourgeoises)

Jelenetek a politikai életből (Scènes de la vie politique)

• A homályos ügy (Une ténébreuse affaire)
• Az arcisi képviselő (Le député d'Arcis)

Jelenetek a katonai életből (Scènes de la vie militaire)

• A huhogók (Les Chouans, 1829)

Jelenetek a falusi életből (Scènes de la vie de campagne )

• Parasztok (Les paysans, 1844)
• A vidéki orvos (Le médecin de campagne, 1832)
• A falusi plébános (La curé de village, 1838)
• A völgy lilioma (Le lys dans le vallée, 1834)

Filozófiai tanulmányok (Études philosophiques)

• A szamárbőr (La peau de chagrin, 1831)
• Az alkimista (La recherche de l'Absolu, 1834)
• Catherine sur Médicis (Medici Katalin 1842)
• Louis Lambert (Louis Lambert, 1833)
• Seraphita (Séraphita, 1834)
• Az ismeretlen remekmű (Le chef d'oeuvre inconnu, 1831)
• A Vörös Vendégfogadó (L'Auberge Rouge, 1830)

Elemző tanulmányok

• A házasság fiziológiája (Le physiologue de marriage, 1829)

Az írónak azt a célt kell maga elé tűznie, hogy erkölcsileg megjavítsa a maga korát, máskülönben csak hiú mulattatója az embereknek.

Balzac következő művei ingyenesen letölthetők az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából

• Honoré de Balzac: Albert Savarus (MEK)
• Honoré de Balzac: Betti néni (MEK)
• Honoré de Balzac: César Birotteau nagysága és bukása (MEK)
• Honoré de Balzac: Chabert ezredes és más elbeszélések (MEK)
• Honoré de Balzac: Az elegáns élet fiziológiája (MEK)
• Honoré de Balzac: Az elhagyott asszony (MEK)
• Honoré de Balzac: Elveszett illúziók (MEK)
• Honoré de Balzac: Eugénie Grandet (MEK)
• Honoré de Balzac: Goriot apó (MEK)
• Honoré de Balzac: Goriot apó (hangoskönyv) (MEK)
• Honoré de Balzac: A harmincéves asszony (MEK)
• Honoré de Balzac: Hivatalnokok (MEK)
• Honoré de Balzac: A kalandor (MEK)
• Honoré de Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (MEK)
• Honoré de Balzac: A megye múzsája ; Az arcisi képviselő (MEK)
• Honoré de Balzac: A Nucingen-ház és más elbeszélések (MEK)
• Honoré de Balzac: Pajzán históriák (MEK)
• Honoré de Balzac: Pons bácsi (MEK)
• Honoré de Balzac: A rejtély (MEK)
• Honoré de Balzac: Sivatagi szenvedély (MEK)
• Honoré de Balzac: A szamárbőr (MEK)
• Honoré de Balzac: A vidéki orvos (MEK)
• Honoré de Balzac: A Vörös Vendégfogadó (MEK)