A Lanvin elsõ illata az orosz parfümkészítõ, Madame Zed munkája volt, melyet Mon Péché néven dobtak piacra; nemcsak Európában, hanem a tengeren túl is egybõl óriási sikert aratott. Zed utódai, André Fraysse és Paul Vacher hozták létre 1927-ben a nagy klasszikusként számon tartott Arpège-t, mely kétségkívül páratlan és idõtlen remekmûvé vált. Fraysse kreálta késõbb a Scandale, a Rumeur és a Prétexte névre hallgató illatkölteményeket, melyek tovább öregbítették a Lanvin hírnevét az illatipar területén. Az Arpège kifejlesztése két évig tartott. Az alkotóknak nem kellett foglalkozniuk a költségekkel. Minden pénzt megadott Lanvin ahhoz, csak hogy a legfinomabb természetes anyagokkal dolgozhassanak a kreátorok. Jeanne szerette volna lányát – aki akkor már de Polignac grófnéja lett – meglepni harmincadik születésnapjára egy igazi különlegességgel. Mikor Marie Blanche megkapta ajándékát, úgy érezte, hogy a természetes virágillatokból álló parfüm olyan, mint a zenei hangok zuhataga, az „arpeggio”, ezért kapta meg az Arpège nevet.

Szintén a férfiaknak kedveskedtek, amikor a Vetyver nevû illatot megjelentették. Az 1960-as években a Lanvin egyike volt a vetiver-használók úttörõinek, ugyanis a vetiver nevû növényi alapanyag ekkor tört be az illatiparba. A vetiver egynyári növény, mely Indiában és Indonéziában honos. Erõs szára, hosszú, keskeny levelei és apró gyökerei vannak. A gyökere tartalmazza azt a kivonatot, melyet felhasználnak az illatok létrehozásakor. Jótékony hatással van a depresszióra, az álmatlanságra és az idegi feszültségre. Olaja pihentetõ, relaxáló hatású. Fürdõ- vagy masszázsolajként felhasználva könnyít az ízületi gyulladásban és reumában szenvedõkön. Hosszan tartó illata jótékony hatással bír a vörösvértestek számára, valamint elûzi a melankóliát.

A Lanvin-kézjegy és -ízlésvilág nemcsak az illat felépítésében, hanem az üveg tervezésében is megjelent. Hasonló üveget kapott, mint a Lanvin L’Homme: formája, letisztult vonala és grafikája ugyanaz. Színe azonban fénylõ mélyzöldre változott, kupakja csiszolt fém lett. Tartalmában a lanvini elegancia és kortárs jelleg érzõdik. Fejjegyében a calone, a citrom, a bergamott és az édes lime elsõ benyomása frissességgel ruházza fel a kompozíciót. Szívjegyét a keserû narancs, a kakukkfû, a fehér jázmin, a borsmenta és a szerecsendió teszi fûszeressé. Alapjegyében a cédrus, a szantálfa és a pézsma emeli ki az illat sajátos jellegét.

Az Oxygen L’Homme és Oxygen Pour Femme illatok szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a Lanvin megerõsítse pozícióját a szépségipar területén. Mindkét illat szó szerint egy szippantás az oxigéndús, tiszta levegõbõl. Olyan levegõbõl, melyet már csak a magas hegyek erdejében lehet tapasztalni, amikor tüdõnket teleszívjuk, és érezzük, hogy szinte megtelünk a hegyvidéki atmoszféra tisztaságával. Férfi változatában a gyanta, a koriandermag, a mirtusz, a boróka, az üröm, az atlaszi cédrus, a szicíliai ciprus és a pézsma együttese emlékeztet a fenyõ- és tölgyerdõk ízére. A Pour Femme kompozíciója a gardénia, a kék írisz, a pézsma és a fehérbors illatába burkolózva idézi a hegyvidéki virágok által árasztott hangulatot. Kristálytiszta, kötöttségek és kötelezettség nélküli szabadság. Ez az Oxygen.
(Forrás: Hetek, Tóth Zsuzsanna)