Az ötvenes-hatvanas évek magyarországi hirdetéseinek egyike így szólt: „Cipőt a cipőboltból!”. Akkoriban még nem bombázták az embereket a mai világ kacifántosan csábító (és olykor becsapó) reklámszövegeivel.

Utólag megmosolyogjuk a szocialista kereskedelem konkrétságát, a kor földhözragadtságával magyarázzák a reklámszociológusok. Ám az emberek, megfogadva a reklám invitálását, elmentek a boltba, és ott kaptak is cipőt – lábon kihordták. És még kiváló cipőgyáraink is voltak, jó minőséget állítottak elő.

Kapcsolódó írás: Nyelvvizsgához kötik a felvételit

Korábban Magyarországon (1945 előtt is, utána is) az iskolában tanítottak idegen nyelveket is, nem rosszabbul, mint más tantárgyakat, sokan nagyszerűen megtanultak idegen nyelveket (nem csak oroszt és nem csak angolt), használták szakmájukban, mások olvasgattak, zenét hallgattak, szemezgetve az idegen nyelvi kultúrából színesítették mindennapjaikat.

Aztán, érdekes módon, amikor egyre szabadabbá vált a légkör, nyitottabb lett a „piac” a nyelviskolák és a vizsgaközpontok előtt, (állítólag) nyelvtudásunk nem megfelelő. Ennek statisztika, tartalmi és oktatás/politikai kérdéseibe itt nem kívánok belemenni. Az is lehet, hogy vezetők, tanítók és tanulók rossz döntéseket hoznak. Javasolom, vegyük elő a jó hagyományokat, és kellően megújítva hirdessük meg: „Idegen nyelvet az iskolában!”

A cél: a sikeres nemzetközi kommunikáció.

I. tétel

A téma oktatási rendszerünk – egyik – gumicsontja, régóta rágjuk, bármikor elővehető. Eljött az ideje. Az indító cikkben több tétel van, most a címre összpontosítok: elképzelhető, lehetséges, de csak akkor, ha az iskola ezt „felvállalja”. (Valamint, ha megteremtődik ennek jogi alapja.) Most nem térek ki a hazai nyelvtudásra és az idegen nyelvek tanítására, nézzük a célt. A cél: a sikeres nemzetközi kommunikáció (boldogulás, problémalátás-megoldás). Ez három vonalon érhető el: 1. iskolai keretek között, 2. nyelviskolákban, 3. magánúton.

Az idegen nyelvi kompetencia alakítását, s a kívánt szintre való „felfejlesztését” az iskolának kell elvégeznie. (Van „muníció”: a nyolcvanas években kísérletekkel igazolt, tartalmas, sokat ígérő programok készültek, franciából magam is kidolgoztam egyet, e honlapon már szó esett róla, és közreműködhettem más nyelvek tantervi munkálataiban. Így egészen közelről ismerem Kiss Sándorné japán vagy Petneki Katalin német anyagait, utóbbi nagyon fontos észrevételeket tett közzé a téma kapcsán a minap az egyik hazai nyomtatott napilapban.) Íme, egy vázlat. Az általános iskola, illetve a kötelező iskoláztatás ideje alatt legalább egy idegen nyelv jó szintű elsajátítása lehetséges.

Az iskolai tanulmányokat záró nyelvi vizsgák (tartalma, értéke) alkalmasak és elegendőek a tanulmányok folytatására, vagy a munkavállaláshoz.

A nyelvtanulás az alsó tagozat 2. osztályában kezdődik, felmenő rendszerben a 8. osztállyal, vizsgával – nyelvből való vizsga – zárul. (5. vagy 6. osztályban a második idegen nyelv is beindítható.) A nyelvigényes (pl. vendéglátó) szakmákban szakképzésben tanulók, az általános iskolai tanulmányokat folytatva, szakmai jellegű kompetenciákkal kiegészítve az iskola befejezéskor vizsgát, nyelvből való vizsgát tesznek. A középiskolákban legalább egy, lehetőség szerint két (vagy több) idegen nyelvet tanuló diákok az érettségin kötelező nyelvi vizsgát tesznek (legalább egy nyelvből). Az iskolai tanulmányokat záró nyelvi vizsgák (tartalma, értéke) alkalmasak és elegendőek a tanulmányok folytatására, vagy a munkavállaláshoz.

II. tétel

Ezekhez kiegészítő ágon, tartalmilag, jogilag, kapcsolódnak a nyelviskolák, nyelvvizsga-központok. Az itt szerezhető nyelvvizsga nem írja felül a nyelvi érettségi vizsgát. A felsőfokú tanulmányok megkezdése nem köthető külső nyelvvizsgához, illetve nem feltétele a külső nyelvvizsga! Az egyetemi, főiskola tanulmányok során a hallgató folytatva a már megkezdett nyelv tanulását, azt magasabb nyelvi-szakmai fokra emeli, a felsőfokú intézmény keretei között, a diplomavizsgák sorában „emelt szintű” nyelvvizsgát tesz.

A nyelvvizsgát (vizsgákat) leteheti a végzés előtt az intézményben, vagy külső nyelvvizsga-központban. A diplomamegszerzéséhez legalább egy idegen nyelv, mint diplomakövetelmény, tudása kötelező. Ez intézményi keretek között biztosítandó, illetve a vizsga megszerzése elérhető, időben, tartalmilag éppúgy abszolválható, mint más tantárgyi vizsgák. A közvetlen nyelvigényes, vagy több nyelvhez kötött pályákra való képzésben a hallgató, a tanrendben előre meghatározott követelményeknek megfelelően köteles vizsgát tenni. A végzés utáni életpályákhoz való nyelvi boldogulást, elmélyedést, fejlődést, bízzuk az elhelyezkedni kívánó ambíciójára, akaraterejére, a rá váró munkahelyi követelményekhez történő viszonyulására.

A nyelvtudás szinten tartásából ne „mentsük fel” a tanulót!

III. tétel

Ha a magyar, a matematika, a történelem érettségi tárgyaknak „rangot” adunk, „pontokat érnek”, tegyük meg ezt az idegen nyelvvel is, tartalmilag, szervezetileg, jogilag. Elérhető. Megtehető. A nyelvtanulásból, a nyelvtudás szinten tartásából azonban ne „mentsük fel” a tanulót! És jó, ha erre saját magát is figyelmezteti.