|
Horváth Péter Iván
|
|
2011. január 21. péntek, 12:41 |
|
„Aki huszonnyolc szóban mondja el azt, amit tíz szóban is megtehetne, az egyéb aljasságokra is képes” — tartja a szállóige. Horváth Péter Iván írása.
|
|
|
Nagy Géza
|
|
2010. december 14. kedd, 22:05 |
|
 Milyen tanulságokkal szolgál egy nagy államférfinak és egy nagy írónak negyed századon át tartó nagyhatású, tartós eredményekkel járó kapcsolata?
|
|
Sz. Tóth Gyula
|
|
2010. november 15. hétfő, 22:21 |
|
Fűzfa Balázs irodalom_10 könyvbemutatója kapcsán. Sz. Tóth Gyula írása.
|
|
Sz. Tóth Gyula
|
|
2010. szeptember 20. hétfő, 18:08 |
|
A hazai tanügyi viták és a készülő oktatási tervezetek idején egy magyar, egyszer már eredményesen működő tanítási programról, egyszersmind átfogó rendszerről adunk tájékoztatást. A cikk a francia Cahiers Pédagogiques "Oktatás Európában" című tematikus számában jelent meg 2006-ban. A cikk írója, Sz. Tóth Gyula a Zsolnai József által kidolgozott Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógiát (ÉKP) ismerteti. A neves szaklap, a szerkesztőségi megjegyzés szerint, örömmel adott helyet a francia nyelven megírt munkának.
|
|
Sz Tóth Gyula
|
|
2010. március 22. hétfő, 09:21 |
|
Hazánk az uniós integráció elején tart. Az értelmezések, a tervezések, a fejlesztői lépések idején egyáltalán nem érdektelen szemügyre venni egy alapító – és az Unió éllovasának számító – nemzet oktatási rendszerét.
|
|
e-nyelv.hu, Horváth Péter Iván
|
|
2010. február 08. hétfő, 16:28 |
|
A nyelvek nem olyanok, mint az országok, amelyeknek a határait különböző hatóságok védik. Inkább azokra a tórendszerekre emlékeztetnek, amelyek sok-sok csatornán keresztül táplálják és vezetik el egymás vizét. Ősrégi tapasztalat, hogy az emberek a nyelvi kölcsönhatásban — főleg az idegen szavak átvételében — rendszerint az önazonosság elvesztését látják, ezért azt elutasítják. Mit mond erről a nyelvészet?
|
|
Sz. Tóth Gyula
|
|
2010. február 02. kedd, 19:45 |
|
A globalizációról szóló előadások, tanulmányok egyik gyakran használt kulcsszava az „érdekfelismerés”. Magyarországon is számtalanszor elhangzik: az eredményes „játékhoz” szükséges az „érdekfelismerés”.
|
|
e-nyelv.hu, Horváth Péter István
|
|
2010. január 08. péntek, 16:17 |
|
„Aki huszonnyolc szóban mondja el azt, amit tíz szóban is megtehetne, az egyéb aljasságokra is képes” — tartja a szállóige. A régi rómaiak a bőbeszédűséget redundancia (’körkörösség’) néven az egyik legfőbb stílushibának tartották. Manapság a szószátyár embereknek beteges közléskényszert tulajdonítunk. A nyelv azonban mindenkin túltesz, mert mindig többet fejez ki, mint amennyi szükséges.
|
|
Nyest.hu
|
|
2009. szeptember 17. csütörtök, 18:03 |
Nyelv és politika: a kettő együtt mindig is vitás kérdéseket teremtett. A nyelvek érvényesülése a nyelvhasználókra tartozik - így a nyelvészek. Ám a nyelvhasználat – mint minden – egyúttal politikai kérdés is. Lássuk tehát, hogyan állnak a kérdéshez a világ különböző országaiban.
|
|
Nyelv és Tudomány – nyest.hu
|
|
2009. szeptember 17. csütörtök, 10:06 |
|
Ahhoz, hogy sikerrel elautózhasson az ember A-ból B-be, elég vezetni tudni, és az utakon érvényes szabályokat ismerni. Ha a jármű adott, nem kell érteni, mi van a motorháztető alatt.
|
|
2008. szeptember 14. vasárnap, 19:00 |
|
A legtöbb nyugati országban, és így Franciaországban is, a közönséggel szoros kapcsolatot fenntartó, színészekbõl vagy zenészekbõl álló kisebb csoportok, vagy festõk, szobrászok és filmrendezõk mûhelyeibõl kikerült mûvek léptek a mûtermében magányosan dolgozó festõ vagy a dolgozószobájában alkotó zseniális költõ egyedi alkotásai helyébe.
|
|
2008. június 15. vasárnap, 19:00 |
|
A francia nyelv kizárólagossága a francia nemzetállami doktrína megkerülhetetlen eleme – legalábbis eddig az volt. A francia Nemzetgyûlés múlt héten elfogadott javaslata azonban beemelné az Alkotmányba a regionális nyelveket is. Ha a Szenátus júliusban jóváhagyja a tervezetet, a francia állam a helyi nyelveket elõször ismerné el alkotmányában. És ez talán a franciák külpolitikájára is kihatással lehet.
|
|
2008. május 13. kedd, 19:00 |
|
Európa 21. századi arculatára egyre nagyobb hatással van gyorsan növekvõ, alig integrálódó muszlim lakossága, amelynek legfõbb aggodalma a munkanélküliség.
|
|
2008. március 13. csütörtök, 18:00 |
|
{mos_ri}Itt Párizsban 68 emlékei vesznek körül minket, mintha ez a saját múltunk volna, mintha valamennyien a "vörös Dany" közeli barátai lettünk volna. A médiák jóvoltából a rendôrök rohama ellen utcakövekkel védekezô, könnygázfelhôbe burkolt Sorbonne imponzáns képei immár egy nemzetközi történelem részeivé váltak.
|
|
2008. március 06. csütörtök, 18:00 |
|
1968 májusa negyven éves. Már tudjuk, hogy 1968 elôkelô helyet foglal majd el a második világháború utáni korszakról szóló történelemkönyvekben. Bár annak idején, amikor néhány hónap múltán vége lett a nagy izgalmaknak és a nagy reményeknek, azt lehetett hinni, hogy a párizsi május és a prágai tavasz emléke egyaránt nyomtalanul el fog tûnni.
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |